Szegvár

Weboldal

A település több mint hétezer éves
Nem véletlen, hogy a települések hol jönnek létre: vizek partján, gazdag növényzettel, állatvilággal rendelkező területeken, utak csomópontjában, folyók átkelőhelyeinél, jól védett magaslatokon.... Ezeket a helyeket az ember réges-rég megtalálta. Felfedezte a hét-nyolcezer évvel ezelőtt élt ember a Kurca és a Kórógy folyócskák találkozásának a környékét is, a közeli Kontra-tó magas partját.Bármennyire is dicsekvésnek tűnik, Szegvár egyike a legrégibb folyamatos kultúrát őrző helynek, ahol ember tevékenykedett, kultuszt folytatott.7000-8000 évre visszamenőleg majd minden kor termelési, kultikus és művészeti emlékei megtalálhatók a szegvári Falumúzeumban és a szentesi Koszta József Múzeumban.A Körös-kultúrát követően, időben később, az újkőkor második felében egy másik mediterrán kultúra alakult ki a Tisza mentén.Szegvár-tűzkövesen a Tiszai-kultúrának egy nagy telepe jött létre.Ez a kultúra - a vonaldíszes kerámia alföldi csoportja - időszámításunk előtt 4450-4035-ig élhetett ezen a területen. Hatalmas mennyiségű régészeti lelet: csiszoltkőből készült kőbalták, kővésők, csonteszközök, vonaldíszes kerámia-töredékek, őrlőkövek bizonyítják, ez a telep a környék központja lehetett abban az időben.A legértékesebb leletet - a Sarlós Isten szobrát Hódmezővásárhelyen láthatjuk az ottani múzeumban. A szentesi Koszta József Múzeum hajdani igazgatója Csalog József találta tűzkövesi ásatása alkalmából. Nálunk a Falumúzeumban csak egy másolata látható.Rézkor embere pásztorkodó, állattenyésztő ember volt. Ebből következik, kevés lelet maradt fenn tőlük.A rézkort követő bronzkort szintén kevés lelet dokumentálja falunkban.A Kórógy medrében egy bronzból készült lándzsahegyet találtak. Ezen kívül rúnák, településnyomok, seprődíszes fazéktöredékek jelzik az itt élt ember nyomát.A vas korszak népeit már név szerint is ismerjük.Környékünkön a szkiták, kelták, dákok éltek jelentősebb ideig.Kerékpárra ülve rövid idő alatt eljuthatunk az újfalutól keletre fekvő homokbányához. A homokbánya melletti homokdomb-vonulat legmagasabb pontjáról belátható az Orom, ahol gazdag régészeti lelőhelyeket tártak fel. Például szarmata temetőt és településrészletet gazdag leletanyaggal az időszámítás szerinti 200-300-ból.Bármerre járunk falunk határában, szinte mindenütt rábukkanunk a szarmaták jellegzetes szürke színű edénytöredékeire.Nagy falujuk lehetett valahol a temetőjük környékén.A Falumúzeumban szarmata gyöngyöket ékszereket, ruhadíszeket láthat az érdeklődő.Régészeti leletek bizonyítják: környékünkön a gótok, majd a hunok is feltűntek Attila hun király halála után, 454-ben a gepidák foglalták el Szentes közvetlen környékét is. Szegváron két gepida lelőhely ismert.567 után megjelentek az avarok a bővízű Veker, Kurca és a Kórógy partján. Az oromi homokbánya területén nagy avar temetőt találtak a régészek.Mintegy 250 koraavar sírból mintegy 900 állatcsont került elő. Egy-egy sírban 3-4 állat (juh, marha, kecske, ló) csontját találták meg. A "szegvári" avarok, bár még régészeti bizonyíték nincs, valószínű megélték a magyar honfoglalást.Anonymus: Gesta Hungarorumában így tudósít (természetesen az esemény után) a mai Szegvár környékének a magyarok által való megszállásáról: "....majd a Bőd-révnél átkeltek a Tisza folyón. Innen tovább lovagolva a Kórógy vize mellett ütöttek tábort. ..."A honfoglalás után a község határát három közösség szállta meg. A ll. századot csak kettő élte meg.A mai falutól északra Sáp falu terült el, Sajt faluval volt határos. Sáptól délre a mai Szegvár elődje, akkori néven Zeegh (Szeg) falu. Ettől délre, közvetlenül a Kurca melletti magaslaton Szentgyörgy, majd Leng falu. A 14-15. század fordulójának környékén Sáp és Leng falu megszünt. Szentgyörgy és Zeegh (Szeg) falvak megerősödtek.Szegvár legrégebbi birtokosai a magyarok megtelepedése után a fejedelmi család, a Bor- Kalán nemzetség és vele rokon Szeri Pósafiak voltak.1506-ban Dóczy János lett a földesúr, aki egy udvarházat épített a Kurca partjára.Az erős fallal körülvett castellum kiemelkedő erősségnek számított ezen a tájon.A 17-18. században már a "Szeg" névhez hozzáragadt a "vár" szó, így lett Szegvár az ősi település neve.A török hadak először 1528-ban vonultak át a falun. Véglegesen 1552 augusztusában került török megszállás alá. Ez idő alatt a település élhette a hagyományos életét. A szegváriak 1557/58-ban 20 ház után fizettek adót, 1560-ban 13 ház, 1570-ben 27 ház,1578-ban 30 ház után. 1632-ben 14500 akcse adót fizetett a falu lakossága. (1 kg búza ára 12 akcse volt.) Szentgyörgy falu lakói (a mai Kórógyszentgyörgy) 1557/58-ban 31 ház után, 1560-ban 30 ház után, 1570-ben 54 ház után, 1578-ban 51 ház után fizettek adót. 1632-ben 23266 akcse adót fizetett Szentgyörgy falu lakossága.Az adószedők listáiból, a defterekből, jól követhető a két település lakóinak száma.

Szegvár második születésnapja:
A török kiűzése után - 1686 - és az azt megelőző 40-50 évről kevés írásos emléket találtunk. A fennmaradt néhány irat pusztaként említi a települést.1722-ben Gróf Károlyi Sándor vásárolta meg a szegi pusztát. 1723-ban hozzákezdett egy majorság létesítéséhez. Első dolga volt a romos Dóczy udvarház helyére egy kastélyt építtetni, amit néhány év múlva már használt is.